London (CNN Business) – Az infláció kordában tartására tett merész kísérletként az Európai Központi Bank csütörtökön bejelentette, hogy fél százalékponttal megemeli irányadó kamatát.
2011 óta ez az első alkalom, hogy az EKB kamatot emel, és nullára viszi vissza az európai alapkamatot. A régióban 2014 óta negatívak az árfolyamok.
A július 27-én életbe lépő lépés az energiaárak emelkedéséből fakadó rekordinflációval küzd Európa. Júniusban 9,6 százalékra ugrott az éves infláció az Európai Unióban. Az eurót használó 19 ország esetében elérte a 8,6%-ot.
A jegybank korábban jelezte, hogy kisebb különbséggel emeli a kamatot, de az "inflációs kockázat frissített értékelése" alapján úgy döntött, hogy agresszívebbnek kell lennie.
"Az infláció továbbra is nemkívánatos módon magas, és várhatóan egy ideig a célunk felett marad" - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke sajtótájékoztatóján.
A jegybank nem volt hajlandó elkötelezni magát a kamatemelések végleges pályája mellett, és igyekezett nyitva tartani lehetőségeit.
"Mostantól adatfüggő alapon hozzuk meg monetáris politikai döntéseinket" - mondta Lagarde. "Hónapról hónapra és lépésről lépésre fogunk működni. A szeptemberi események attól függnek, hogy milyen adatokkal rendelkezünk szeptemberre vonatkozóan."
Az EKB egy új kötvényvásárlási eszközt is bemutatott, amelynek célja az eurózóna erősen eladósodott országaiban, például Olaszországban és Görögországban a hitelfelvételi költségek fedő alatt tartására. A jegybank meg akarja őrizni a kohéziót a közös valutát használó régión belül.
Az úgynevezett Transzmisszióvédelmi Eszköz "aktiválható az indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák ellen, amelyek komoly veszélyt jelentenek a monetáris politika transzmissziójára az euróövezetben" - közölte a jegybank.
Az Európai Központi Bank készen áll az eszköz alkalmazására, ha szükséges, feltéve, hogy az országok teljesítenek bizonyos fiskális és gazdasági egészséggel kapcsolatos mérőszámokat – hangsúlyozta Lagarde.
"Biztosíthatom, hogy inkább nem használjuk a TPI-t" - mondta. – De ha használnunk kell, nem fogunk habozni.
A befektetők langyosan reagáltak a bejelentésre. Az euró, amely a közelmúltban két évtized után először ért paritást az amerikai dollárral, a bejelentést követően 1,02 dollár körüli szintre emelkedett. Az európai részvények nehezen találták meg az irányt, így a Stoxx 600 index lapos maradt.
A valuta gyengesége tovább súlyosbítja az infláció problémáját, mivel ez azt jelenti, hogy az európai vállalatoknak többet kell fizetniük az importért, beleértve az energiát is.
Az EKB felfelé ívelő emelkedés előtt áll, mivel fokozza erőfeszítéseit az árak gyors emelkedésének megállítására. Bár a nyári turisztikai szezon, a járványkorszak megtakarításai és a robusztus munkaerőpiac továbbra is támogatja Európa gazdaságát, a növekedés lassul.
A jegybank még nem ceruzázik recesszióba. Júniusban azt közölte, hogy idén 2,8%-kal, 2023-ban pedig 2,1%-kal bővül a kibocsátás.
